A Szatmári- síkság hazánk folyóvizekben egyik leggazdagabb tája. A folyószabályozások előtt a Tisza és bal parti mellékfolyói gyakran elöntötték az ártéri síkság alacsonyabb fekvésű területeit, nemegyszer egymást érték az árhullámok. Ezen a tájon a csapadék mennyisége is jóval meghaladja az országos átlagot, így érthető, hogy lefolyástalan területein kiterjedt lápok és mocsarak alakultak ki

Neve a település igen régi alapítására valló magyar törzsi helynév. A "kér" török szó, jelentése roppant nagy, óriás, hatalmas. A Szamos-parti település eredetileg a kér törzs töredékének volt a lakóhelye. Az első lakók a király hatalmi szervezetéhez tartoztak, foglalkozásuk a katonáskodás volt. A Szamos előtag a település folyó melletti fekvésére utal, egyben megkülönbözteti más Kér nevű falvaktól. Nevének eredete arra mutat, hogy a falu a XI. század elejénél nem keletkezett később.